Norvégiát nem lehet megunni. Idén már sokadik alkalommal volt szerencsénk körbejárni ennek a fanasztikus országnak ezúttal az északi részét, a ‘Tromso és Finnmark’ nevet viselő területet. Észak Norvégia csodálatod, itt töltöttünk két hónapot, lakóautóval és két kisgyerekkkel – és ebben a posztban az út első szakaszáról fogok nektek beszámolni, azaz a Kirkenes környéki szakaszról. Természetesen számos kitérőt tettünk, túráztunk, és kiélveztük a sarkörön túli csodás élővilág minden részletét.
Tavaly az ország déli részén voltunk egy hasonló, három hetes norvég körúton, melynek során számos gyerekbarát attrakciót is felkerestünk a szokásos túrázás és kevésbé turistás helyek mellett.
Látnivalók Észak-Norvégiában
Az idén nyárra végül egy Kirkenestől Nordkappon át Lofotenig terjedő útat vállaltunk be. Ez a poszt az út első részéről szól.
Glense Jakobselv
Mielőtt magát Kirkenes felfedeztük volna, először elvezettünk a kontinentális Norvégia legkeletibb pontjára az orosz határ mellé. Az út több, mint egy óra volt, hiába csak 54 km-re van Kirkenestől. Útközben elhaladtunk az ország legöregebb rönkhegye mellett is, és egy kisebb túrát is beiktattunk. Bár esős idő volt, mint oly sokszor máskor is, ez szerencsére nem tántorított el minket a környék felfedezésétől. Glense Jakobselv a világ végén fekszik.
King Oscar II Chapel
Glense Jakobselv települése mindössze néhány, egymástól messzire fekvő házból és ebből a gyönyörű templomból áll. Utóbbi volt a legfőbb oka, hogy idejöttünk. A második Oszkár király kápolnája (angolul King Oscar II Chapel, norvégul Kong Oscar IIs kapell) egy kő templom, melyet az egykori határviták elkerülése végett emeltek. Határozottan jobb megoldás, mint hadihajókat küldei a térségbe, ami szintén felvetődött a folyamatos konfliktus kezelésére.
A kis temetőt is érdemes körbejárni, ahol a sírkövek az itt élő négy nemzetről tanúskodnak. Bár a legtöbb síron norvég nevet látunk, sok orosz, finn és számi is itt lelt végső nyuglomra.
Itt a világvégén töltöttünk el néhány éjszakát, hallgatva a sirályok csivitelését és a Barents-tenger hullámait, melyek a lakóautótól néhány méterre csapdostak. Strandolni is lehet a kis kikötő mellett fekvő gyönyörű homokos partszakaszon, viszont a hideg vízre mindenképp fel kell készülni. A tenger még nyáron is elég hűvös marad.
The 96-høyden Tower – A torony
Egy másik, Kirkenes melletti látványosság a 96-høyden torony Svanvik mellett, ahonnan szép kilátás nyílik a dombokra és a határ túloldalán fekvő orosz Nikkel iparvárosára. Bár a toronyba felmenni nem tudtunk a vírushelyzet miatt, azért így is kicit körbe tudtunk nézni.
A hármas határ (orosz-norvég-finn határ) és a Øvre Pasvik Nemzeti Park
A hármas határhoz is el lehet túrázni a határőrposztok mellett. Ezt a kalandot mi most kihagytunk, mivel elég hosszú és monoton lett volna a két aprósággal a hátunkon, és nem olyan szuper a kilátás sem, mint például a Preikestolen sziklájáról. A Nemzeti Parkon keresztül vezetve számos katonai objektumot is találhatunk.
Murmansk (Oroszország)
Murmansk szintén egy bakancslistás hely, ahova ezúttal a határzár miatt nem jutottunk át, de még nem adtuk fel. Szerencsére innen a finn Lappföldről is viszonlag jól megközelíthető a város.
Kirkenes látnivalók
Már egy hete Norvégiában voltunk, mire végre eljutottunk Kirkenesbe is, mely a Varangerfjordhoz tartozó Bokfjord mellett fekvő félszigeten fekszik, 400 kilométerre északra az Északi-sarkkörtől. Mire elértünk ide, már teljesen hozzászoktunk a sirályokhoz, melyeket éjjel-nappal hallgattunk, akár autón kívül, akár autób belül voltunk.
Kirkenes egy meglepően kicsi iparváros, mindössze 3500 fő lakja. A település felidézte az egykori középiskolai földrajzos órákat. Mindig is meg szerettem volna látogatni a svéd társával, Kirunával egyetemben (szerk.: és már mindkettő ki van pipálva a kepzeletbe bakancslistán). Az elmúlt évtizedekben a város látképe sokat változott, de még mindig telis tele van fából épült, színes (iker)házakkal. Ez elég meglepő volt, de jobban belegondolva a munkásoknak gondolom osztoznia kellett a véges szállásokon, és bár a város fejlődött, változott ez a karakterisztikája megmaradt. A település kikötője rendkívül fontos gazdasági szereppel bír az Északkeleti Átjáró miatt, ami Kínával köti össze Európát és Szibériát. Rengeteg halászhajót és a kikötő környékén halászhálót láttunk az itt eltöltött napok alatt.
A második világháborúban ez volt az egyik legtöbb légitámadást szenvedett város a világon, 1000 riadót és 320 rakétatámadást éltek át az akkor itt lakók, miközben a náci hadsereg támaszpontként használta Kirkenest. A világháborús pusztítást mindössze 13 épület élte túl.
A világháborús óvóhely, az Andersgrotta, ahol a város lakosai menedékre leltek ma múzeumként szolgál és a város egyik leghíresebb nevezetessége a telente látogatható SnowHotel mellett, mely a körponttól 8 kilométerre található.
A templom és a rendőrség melletti parkolóban szuper helyet találtunk, ahol több éjszakát is eltöltöttünk, kilátással a Kirkenes fjordra (Kirkenesfjorden). A mellettünk található felső kategóriás hotel (Thon Hotel) éjszakánként közel 200ezer forintba került volna, ha két szobát szerettünk volna kivenni. Mondanom sem kell, ismét egy nagy plusz pont a lakóautó mellett. Azért szerencsére vannak olcsóbb helyek is a városban. Innen néhány perc sétára találhatunk hosteleket és hoteleket is megfizethetőbb áron, bár személy szerint inkább a Scandic Hotelben szállnék meg, mert a hostelek elég rossz megítéléssel rendelkeznek.
A város rendkívül szeles volt, ahogy az éves időjárási átlagokat néztük, itt ez teljesen normális. Ennek ellenére azért túráztunk a városban is egy kicsit, a Varanger múzeum (norvégul Grenselandmuseet) melletti, a városközponttól délre elterülő dombokról fantasztikus kilátás nyílt a lapos fjordokra (Bokfjord és Kirkenesfjord), melyek a várost körülölelik. Egy kisebb félsziget is a városhoz tartozik, azt is körbejártuk.
Bugøynes
Nyugat felé vettük az irányt. Bugoynes egy kötelező megálló azoknak, akiket érdekel egy kicsiny, finn (!) falu itt a világvégén. A finn neve Pykeija. A települést norvégok alapították a 17. században, de hamar elhagyatottá vált, majd közel száz évvel később finnek költöztek ide. Nagyon sokáig csak tengeri úton volt megközelíthető, de szerencsére már út is vezet ide. Bár a kis halászfalu alig számlál 200 főt, a finn lakosság aránya még napjainkban is jelentős, gyakran utalnak a településre, mint kis Finnország (Little Finland). Egy másik különlegessébe, hogy a kevés falvak egyike, melyet nem égettek le a 2. világháború alatt.
Varangerhalvøya Nemzeti Park
Varangerbotn után észak felé vettük az irányt, hogy legalább a széléről megszemléljük ezt a kietlen, fák nélküli Varangerhalvoya nemzeti parkot. Felmerült bennünk a túrázás ötlete is, de a lapos dombok, az erős szél (20-30 km/h) és az hűvös idő (legtöbbször nem volt sokkal több 10 foknál) elvette a kedvünk tőle. Szerencsére több, könnyen megközelíthető látványosság is akad a tengerpart mentén. Ezek voltak a kedvenceink.
Vadso (Vadsø)
Az első megállónk Vadso kicsiny szigetén volt. Bár a településen nem igazán találkoztunk emberekkel, kellemeset lehet sétálni mind a szigeten, mind a szárazföldre átterjeszkedett településrészen.
A léghajó „kikötője” a legnagyobb látványossága, mely egy régi erőd maradványai mellett, a sziget keleti felén található. Itt tudtak megállni az Alaszkába repülő léghajók. Ezenkívül még a templomot is érdemes legalább kívülről meglesni. A norvég templomok könnyen az ember szívébe lopják magukat még a nem vallásosak körében is.
Ha szállásra van szükséged: Airbnb vagy Vadsø Fjordhotell
Bár a norvég fatemplomok a szívem csücskei, ezek az észak-norvég templomok is elég impozánsak.
Ekkerøy coastal fort – Ekkeroy erőd
Ha csak egy, jól kinéző és jobb kilátással is rendelkező erődöt szeretnétek felkeresni, akkor mindenképp Ekkerøy-re essen a választásotok. A félsziget szinte egésze az egykori erődhöz tartozik, mindössze néhány utcányit tesz ki a település a szárazföldhöz közelebbi oldalon. Bár júliusban jártunk itt, a környező hegyeket és dombokat még elég sok hó borította.
Madárkolónia – Ekkerøy Fuglefjell
Talán a legjobb hely, ahol jártunk ezena környéken, a Kittwake (sirályféle) madarak lakóhelye volt. Ez szintén Ekkerøyben, az erőd alatti meredek sziklafalakon található, mindössze néhány perc sétára a parkolótól. Többezer madár fészkel ezen a területen. Lenyügözü volt látni és hallani őket. Egyesek csapatokban repkedtek, míg a többi békésen pihent a fészkében. Egy videót is felvettünk róluk, nézzétek meg!
VIDEO
Vardo (Vardø)
Vardo Norvégia legkeletibb települése, nem csak Kirkenestől, hanem például az orosz Szentpétervártól vagy a török Isztambultól is keletebbre helyezkedik el. Egy alagúton keresztül lehet megközelíteni. Itt található a Globus II radarrendszer is, mely hivatalosan az űrszemét észlelésével foglalkozik, de Oroszország közelsége miatt más is sokszor felmerül, mint például az USA rakétaelhárítási rendszerének egy eleme is itt található. Itt is, és Grense Jakobselv környékén is sokszor zavarják a telefonok GPS helyzetmeghatározását biztonsági okokból.
MAdarak mindenhol. 
Ez a félsziget szinte egyetlen fája. 
Vardøhus Festning 
Vardøhus Festning (Vardo)
Az egykori halászfalú a turizmus felé is egyre jobban nyit. Vardø turisztikai attrakciói közé tartozik a Vardøhus Festning, amely egy a 14. századi erőd, melynek a jelenlegi épletei 1734-ből származnak. A Vardøhus Festning két berkenyefa otthona is , amelyeket gondosan ápolnak és melegítenek télen, mivel általábana fák nem tudnak életben maradni Vardø éghajlatán, az északi-sarkvidéki fahatártól északra.
A színes faépületek, a templom és a kápolna mellett a boszorkányperek emlékműve a legújabb attrakciója a településnek. Ha erre jártok,ne hagyjátok ki. A hosszú folyóság rengeteg áldozatra emlékeznek, és a történetüket a kis angolnyelvű füzetkéből olvashatjátok el.
Vardoból lehet eljutni a Madár Szigetre is (Hornøya) mely nagyjából 80 ezer tengeri madárnak ad otthont.
Ha szállásra van szükséged: Airbnb vagy Vardø Hotel
Hamningberg és a leglátványosabb útszakasz
Hamningberg felé haldtunk tovább. Ez az útszakasz annyira látványos, hogy a „National Tourist Route” címet is megkapta. A norvég látványos utak közé tartozik 18 útvonal, például Lofoten, Senja vagy a Geiranger-Trollstigen út, szóval garantált volt, hogy nem érhet csalódás minket.
Felcsigázta az érdeklődésünket is az, hogy ez egy elhagyatottnak mondott halászfalu – viszont ez nem bizonyult annyira igaznak. Lehet, hogy állandó lakhellyel nem (vagy nem sokan) rendelkeznek itt, számos új házat is láttunk épülni a településen. Ennek ellenére nem bántuk meg, hogy bevállaltuk ezt az egy órás vezetést a kanyargós, de rendkívül látványos sziklákkal tűzdelt tengerparti útvonalon.
Ráadásul rengeteg rénszarvassal is találkoztunk mind az úton, mind a településen. Igazából az egész félsziget tökéletes hely arra, hogy meglessük ezeket a gyönyörű állatokat, mivel nincsenek rajta fák, így nem igazán tudnak rejtőzködni.
A falu feletti világháborús bunker maradvényaihoz is felmásztunk, ahonnan szép kilátás nyílt mind a házakra, mind a kis világítótoronyra. A legtöbb bunkerhez a kilátás miatt érdemes felsétálni itt Észak-Norvégiában. Egy óra alatt megjárható a táblával jelzett földutat követve, de mi természetesen kicsit tovább időztünk itt is.
Szállást itt találtok ezen a nem is annyira elhagyatott, de annál látványosabb helyen.
Tanahorn
A félsziget északi részére is érdemes elmenni, Batsfjord települése és a Tanahorn miatt. Akik szeretnek túrázni, és nem bánják a zötykölődős utakat, azoknak bátran ajánljuk.
Tovább Nordkapp felé
Bár még több hetet is el lehetne tölteni ezen a környéken, ezután Nordkapp felé vettük az irányt (bár ott is sok helyen megálltunk útközben, de azokról majd egy másik posztban mesélek.
Praktikus Információk Kirkenesbe utazóknak
Autóbérlés
Bár mi a saját lakóautónkkal utaztunk, a legtöbb turista Kirkenesben bérelt autót, és azzal járta be a környéket. Ha csak nem akarjátok egész Norvégiát bejárni, ez a leggazdaságosabb megoldás.
Szállás
Ha a szállodák helyett a sokszor jóval olcsóbb AirBnB szállás mellet döntötök, akkor itt nézzetek körül. A Booking.com ajánlatait pedig itt találjátok.
Bevásárlás
Bár Norvégia rendkívül drága ország magyar pénztárcához mérve, a legtöbb szupermarketben könnyen ki lehet fogni olcsó dolgokat is. Keressétek a „sajátmárkás” vagy Frist Price termékeket. Például egy rendes kenyér 500-750 gramm könnyen 30-40 korona, de a First Price kenyeret már 7 korona körül is beszerhetitek. (Jelenleg egy norvég korona 34 Forint – 2020. szeptember)
Honnan látható a sarki fény? Töltsd le az ingyenes TÉRKÉPET.
A szerzőről: Katalin
Katalin imád túrázni, autós körutakra menni, és családjával felfedezni a világ eldugott csodáit. Amikor épp nem a finn Lappföldet járja be, akkor általában valamelyik nemzeti parkban, a hegyekben, vagy a lakóautójukban található meg valahol a világ körül.
Itt olvashatsz a kalandjairól.
A poszt affiliate linkeket tartalmazhat.